Sok szaklapban olvashatunk erről a jelenségről, és olvashatunk a múltban lezajlott első és második háborúról is. Teszteket tekinthetünk meg a sebességről és a szabványkövetésről. Véleményem szerint azonban sokkal érdekesebb a megrendelők oldaláról megközelíteni a múltbeli háborúk hozadékát.
Nézzük a jelent. A W3C statisztikái szerint világviszonylatban a következő a helyzet:

Vigyázat, csalok!
Mi ez az 1.1%? És hova tűnt 24.7%-nyi részesedés? Egyáltalán miért fontos ez a megrendelőknek és a fejlesztőknek?

Az 1.1% az Internet Explorer 9.0 részesedését jelenti. Azért vettem külön, mert hosszú évek óta ez az első Microsoft böngésző, mely a szabványok tekintetében hozza az elvárhatót (néhol pedig kifejezetten jól teljesít).
A 24.7% fennmaradó, eltűnt részesedés, ami a problémát okozza.
Amikor a fejlesztők megterveznek, majd felépítenek egy szabványos weboldalt, olyankor az minden böngészőben (tehát minden felhasználónak) ugyan úgy jelenik meg. Elméletben.
Gyakorlatban persze nem. Fejlesztőként foglalkozni kell a finomhangolással néha még a Firefox, Chrome, Safari esetében is, de ez valójában apróság. A munkafolyamat e részénél maximum az idő fél százalékát teszi ki ez.
Ezen kívül foglalkozni kell azzal a fentebb említett 24.7%-al. Az Internet Explorer 6-7-8-as verziókkal, mely a Microsoft utóbbi 10 évének termése, és a szabványokat távolról sem ismeri.

A modern webes eszközök, melyek segítségével interaktívvá, érdekessé teszünk felületeket, testre szabhatunk oldalakat már nem nagyon használhatóak az IE6-os verzióban. Az IE 7-8-as verziók szinte csupán a megjelenítés esetében követnek el hibákat. E miatt a fejlesztők a weboldal felépítése után többletmunkát kell, hogy fektessenek az IE 6-7-8 verziókra is. Ez többletköltségekkel is jár. A megrendelőnek.
Tapasztalataim szerint az online fejlesztésnél ez a többletköltség a projekt költségvetések 3-15% között mozog.
Több cég nyíltan, vagy burkoltan felvállalja, hogy nem fejleszt egy 10 éves, elavult, korszerűtlen, nem biztonságos szoftverhez (IE6) weboldalt: Facebook, Youtube, Gmail, ie6nomore.com, stb...
Mondhatnánk azt is, ugyan hiszen csak 3% használja a világon, vagy mégsem?
Nos, az Internet jellegéből fakadóan a statisztikák általában nagyságrendileg egyeznek ugyan, de pontosan sohasem. Tekintsük meg a Microsoft saját statisztikáját az IE6 használóiról:


Megdöbbentő különbséget láthatunk. E szerint, ha nem fejlesztünk IE6-ra, a látogatók 11%-a nem láthatja ugyan úgy az oldalunkat, mint mások és nem használhatja a szolgáltatásunkat teljes mértékben. Ez már nem elhanyagolható szám (főképp, ha kiegészül az IE7-8-al is). A 3% és a 11% is természetesen csak becslés*. Az igazság, valahol a kettő között lehet.

Rendben, mit lehet itt tenni? A Firefox, a Chrome, a Safari és az Opera használja a szabványokat (és az IE9 is).

A Microsoft „nagyon dicséretesen” harcol az IE6 ellen, azonban nem merték egyetlen alkalommal sem bevezetni a kötelező IE frissítést. Közben persze az IE7 és IE8 napjainkban ugyanolyan elavult és hibás választás lenne. Azonban a Microsoft elkövetett egy hihetetlen lépést, melynek a jövőnkre nézve még lehetnek következményei. Az IE9-et csak Vista vagy újabb Windows operációs rendszerre lehet telepíteni. Nézzük az operációs rendszerek eloszlását:

Tehát a világ Internetezőinek több mint 40%-át nem is engedik a modern és korszerű Microsoft böngészőhöz.

* A kialakult helyzetért felelősek nagyvállalatok is. Az alkalmazottaknak (teljesen természetes módon) nincsen telepítési jogköre a vállalati eszközökön, azonban arra, hogy 2011-ben miért nem lehet távoli központosított telepítéssel másik böngészőre, vagy akár csak a szintén elavult (de egy fokkal jobb) IE8-ra frissíteni csak hasonló válaszokat kaphatunk: "A brit kormány ragaszkodik az IE6-hoz."

Összefoglalva, az iparági múlt, a nagyvállalatok (kormányok) és a Microsoft állásfoglalása miatt várhatóan még hosszú évekig fizethetjük azt a számlát felhasználóként, megrendelőként és fejlesztőként is, melynek rég nem kellene létezni.